Aqvital-Publo Cskvr TK

Az Aqvital-Publo Cskvr TK a tavalyi szezonban az NBII 9. helyn vgzett. Csupn kt ponttal maradt le a mr osztlyozs pozciban vgzõ Sopron s Szigetszentmikls mgtt. Az tszervezsek egyik legnagyobb vesztese.
Alapts: 1947
Sznk: srga-kk
Elhelyezkeds: Fejr megye, Felcst s Bicske kzelben
Tvolsg: 54 km, kb. 53 perc autval
rdekessg, hogy a 2010/11-es szezonban a Cskvr mg a Fejr megyei elsõosztlyban szerepelt, majd megnyerse utn az NBIII Bakony csoportjban indult s egybõl meg is nyerte, gy indulsi jogot szerzett az NBII-re az 5000 krli lakost szmll kisvros, ahonnan az tszervezsek miatt kipottyant.
Elmondhat, hogy az elmlt veket vgig liftezte az osztlyok kztt a srga-kk csapat, de idei clunk valsznûleg nekik is az NB3-ban val megkapaszkods lesz.
rdemes lesz szmolni velk, mert ha sikerlt egyben tartani a tavalyi keretet, gy egyik nagy eslyese lehet a Cskvr a Nyugati csoportnak.
Rgtn az elsõ fordulban fogadjuk vendgl õket, gy elmondhat, hogy rgtn egyik legnehezebb mrkõzsnket jtszuk.
Egybknt mivel a tavaszi elsõ fordult mg "õsszel" (november 30.) jtszk az NB3-as csapatok, gy mg idn jra tallkozunk a Cskvrral, akkor idegenben.
Stadion
Neve: Tersztynszky dn Sportkzpont
Befogadkpessg: 2500 fõ
Jegy rak: felnõtt: 800 Ft, gyerek: 400 Ft
Cm: 8083, Cskvr, Vrskapu utca 14.
Hazai |
Vendg |
|
 |
Trtnelem:
A klub 1947-ben alakult Cskvri Torna Klub nven, amely jelenleg is tbb szakosztllyal rendelkezik. A legnpszerûbb labdarg szakosztly mellett sikeres asztalitenisz s- kzilabda szakosztly is mûkdik. Napjainkra egyre jelentõsebb a helyi lakossg krben a szabadidõs szakosztly aktivitsa.
1989-ben a Szabad Fld-kupa dntõjig menetelt a csapat, ahol a Krmendi Dzsa MTE csak egy gllal tudta fellmlni az akkor mg td osztly Cskvrt.
2011-ben trtnelmet rt a cskvri labdargklub, hiszen Fejr megye 1951 ta rd futballtrtnetben egyedlll mdon pontvesztesg nlkl nyerte meg a megyei I. osztly labdarg-bajnoksgot, illetve az ifjsgi s a megye III-as csapat is aranyrmes lett.
A jelenlegi plyt s a hozz tartoz pletet 1979-ben kezdtk el pteni. A sportkzpont felptsben elmaradhatatlan rdeme van Mester Istvnnak, aki annak idejn pnz nlkl, csupn ptõipari adomnyoknak s hatalmas trsadalmi kzbenjrsnak ksznhetõen megfelelõ infrastruktrt tudott teremteni a jelenlegi klubletnek is. A plyaavat 1983-ban volt, a nyitmrkõzst a Tatabnyai Bnysz csapatval jtszottk a cskvriak tbb ezer nzõ elõtt. A 2500 nzõ befogadsra kpes ltestmnyben az 1997-ben lejtszott telt hzas Cskvri TK – Magyar labdarg vlogatott mrkõzs tartja a nzõcscsot.
Tbb nemzetkzi labdarg mrkõzsnek is helyszne volt Sportkzpont. gy itt jtszotta elsõ magyarorszgi mrkõzst a vilgbajnoki ezstrmes Ausztrl nõi vlogatott a Magyar vlogatottal. Tovbb itt jtszott az U-15 vlogatott a Svd korosztlyos vlogatottal. A ltestmny szmos orszgos bajnoksgnak, s nemzetkzi esemnynek is helyt adott. Ngy alkalommal Mezei fut Orszgos Bajnoksg, egy alkalommal tjfut Rvidtv Orszgos bajnoksgnak adott helyt. Legnagyobb rendezvny a 2000. vben megrendezett 25. HUNGRIA KUPA Nemzetkzi 5 napos Tjfut verseny volt, melyen 22 orszg tbb mint 1.300 fõ versenyzõ vett rszt.
A ltestmny a Cskvri szletsû olimpiai bajnokrl Tersztynszky dnrõl 2004-ben egy nagy feljtst kvetõen lett elnevezve. 2011-tõl ismt nagy volumenû vltozsok lettek vgrehajtva a plyakialaktsban s infrastruktrafejlesztsben a Trsasgi Adkedvezmnynek ksznhetõen.