Wikip�dia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorogi_FC

A Dorogi FC Dorog v�ros labdar�g� egyes�lete, amely jelenleg az NB III Nyugati csoportj�nak a tagja. A klub a 2012–2013-as �vadban a magyar labdar�g�-bajnoks�g harmadoszt�ly�ban, a Bakony csoportban bajnoki c�met nyert, egyben kiharcolta az NB II-be jut�s�rt t�rt�n� oszt�lyoz� m�rk�z�sen val� szerepl�s jog�t. Visszal�p�s miatt, az oszt�lyoz� eredm�ny�t�l f�ggetlen�l, mint a legjobb mutat�kkal rendelkez� harmadoszt�ly� bajnok, a m�sodoszt�lyban indulhatott volna. Azonban az egyes�let nem rendelkezett m�sodoszt�ly� licensszel, �gy a 2013-2014-es bajnoki �vadban tov�bbra is az NB III tagja maradt.

Az egyes�let 1914 tavasz�n, Dorogi Atl�tikai �s Futball Club n�ven alakult, �s az id�k sor�n 15 k�l�nb�z� sport�g versenyszakoszt�lyait foglalta mag�ban.1921-ben Dorogi Atl�tikai Clubra v�ltoztatta a nev�t, majd a dorogi b�nya vette �t a klub t�mogat�s�t. Az egyes�let aranykora a m�sodik vil�gh�bor� ut�n j�tt el. A csapatban ekkor olyan h�res labdar�g�k szerepeltek, mint p�ld�ul Grosics Gyula, Buz�nszky Jen�, Varga J�nos, Ilku Istv�n, Proh�szka J�nos, Kar�ba J�nos, Szuromi Antal, Monostori Tivadar, Sz�cs Lajos �s m�sok. A labdar�g� egyes�let 1945 �s 1977 k�z�tt huszonh�rom �vadban szerepelt az els� oszt�lyban. 1927-ben, majd 1928-ban Corinthian-, 1952-ben pedig Magyar Kupa d�nt�t j�tszott, 1962-ben �s 1991-ben k�t alkalommal nyert rangos nemzetk�zi kup�t, valamint �t alkalommal volt a vid�k legjobb csapata. A Dorogot a magyar labdar�g�s vid�ki fellegv�rak�nt jegyezt�k, amely az 1950-es�s 1960-as �vek egyik meghat�roz� klubja volt. A magyar labdar�g� csapatok �lvonalbeli m�rk�z�sei alapj�n sz�m�tott eredm�nyess�gi list�n m�g jelenleg is a 20. helyet foglalja el.[1]

A csapat 1966-ban v�ratlanul kiesett az NB I-b�l, ami ut�n p�rszor m�g feljutott �s megint kiesett, de 1977-ben v�gleg elb�cs�zott az els� oszt�lyt�l. A klasszikus �rtelemben nevezett aranykorszakot k�vet�en is akadtak soraiban sz�p sz�mmal klasszis labdar�g�k, mint Mucha J�zsef, Schnitzer Imre, Laczk� Istv�n, Szab� J�zsef, Major Ferenc, Peszeki Jen�. Az�ta a m�sod- �s harmadoszt�lyban szerepelt v�ltakoz� sikerrel, de t�bbsz�r is igen k�zel j�rt az NB I-be val� feljut�shoz. Ezekben az id�kben is t�bb kiv�l�s�g fordult meg a csapatban, mint Andrusch J�zsef, K�kesi Rezs�, Sikesdi G�bor, F�le Antal, Orosz Ferenc, Arany L�szl�, vagy Szatm�ri Csaba. 1994-ben, a rendszerv�lt�s ut�ni neh�z gazdas�gi helyzetben, amikor a b�nya befejezte a klub t�mogat�s�t, felmer�lt a megsz�n�s lehet�s�ge is, de v�g�l a v�rosi �nkorm�nyzat megmentette a csapatot. Dorogon m�r t�bb mint egy �vtizede amat�r alapokra helyezt�k a klub m�k�d�s�t, ennek megfelel�en a j�t�kosok munka mellett futballoznak.

A dorogi klub fenn�ll�sa sor�n t�bb, mint harminc j�t�kost adott a k�l�nb�z� v�logatott csapatok sz�m�ra, k�zt�k olimpikonokat, Eur�pa- �s vil�gbajnoki r�sztev�ket. Az ut�np�tl�s sorra ontotta a kiv�l�s�gokat, akik k�z�l t�bben is m�s �lvonalbeli csapatokn�l folytatt�k a p�lyafut�sukat. Ugyan akkor sz�mos olyan jeles labdar�g� is sz�vesen igazolt Dorogra, akik kor�bban m�r megalapozt�k h�rnev�ket az �lvonalban, mint Engelbrecht Zolt�n, Arany Mih�ly,Csepecz J�nos, Hal�sz Istv�n, Magos Gyula, M�zner J�nos, Sarl�s Andr�s, Sulija Ott�, Vanicsek Zolt�n �s m�g sokan m�sok. Azonban nem csak a kiv�l� labdar�g�k �ltal szerzett h�rnevet az egyes�let. Soraiban a legnevesebb honi edz�k k�z�l is sokan munk�lkodtak az id�k folyam�n, mint Szab� P�ter, S�s K�roly, Kl�ber G�bor, Jeny Rudolf, Kalm�r Jen�, Ivanics Tibor, Sz�cs Gy�rgy, vagy �ppen Palicsk� Tibor.

A dorogiak soraib�l h�rman is helyet kaptak az Aranycsapatban, k�zt�k Buz�nszky Jen� egyed�li vid�kik�nt. A magyar v�logatott valamennyi olimpiai, Eur�pa- �s vil�gbajnoki r�szv�tele sor�n szerepelt dorogi k�t�d�s� j�t�kos a nemzeti csapatban, valamint k�t szakvezet� szem�ly�ben k�lf�ldi v�logatottak sz�vets�gi kapit�nyak�nt olimpia r�sztvev�k�nt, egy �zben pedig Ivo Georgiev r�v�n a bolg�r v�logatott tagjak�nt Eur�pa-bajnoks�gon szerepelt labdar�g�val is b�szk�lkedhet. Az egyes�let orsz�g �s vil�gszerte kiv�vta a szakemberek �s a szurkol�k elismer�s�t �s szimp�ti�j�t, amelyet emelt, hogy Dorog egy kis telep�l�s, amely a klub legnagyobb sikereinek idej�n csak nagyk�zs�gi rangban volt. Elismer�s�nek egyik megnyilv�nul�sa volt, hogy �vtizedeken kereszt�l megh�vott vend�ge lehetett a N�pstadion kett�s rangad�inak, ahol a semleges szurkol�k is a Dorog�rt szor�tottak.

Dorog labdar�g� csapata a v�ros k�zep�n tal�lhat�, eredetileg tizen�tezer f� befogad�s�ra alkalmas Buz�nszky Jen� Stadionban j�tssza m�rk�z�seit.

T�rt�nete

Kezdeti id�szak

A klub alap�t� tagjai 1914-ben

A Dorog csapata 1926-ban

A dorogi bajnokcsapat 1927-ben

Az 1936-os bajnokcsapat

A korabeli j�t�koskij�r� m�rk�z�s el�tt

A csapat 1942-ben

Az egyes�let 1914 m�rcius�ban alakult Dorogi Atl�tikai �s Futball Club (DAFC) n�ven. A korai id�kben a sz�ne z�ld-feh�r volt. Az alap�t� tagok – t�bbek k�z�tt B�lya L�szl�, Czibor J�nos, Csenki Ferenc, Cserm�k Vencel, Fridmann Hug�, Jeszenszky Ferenc, K�kk Lajos, L�beng�t Istv�n, Papp Andr�s, Pfluger Miksa, S�ska Andr�s, Simon Ferenc �s Turczer J�nos – azzal a c�llal hozt�k l�tre a sportklubot, hogy a Dorogon egyre n�pszer�bb labdar�g�s hivatalos keretek k�z�tt m�k�dhessen, �s miel�bb elindulhasson a csapat a bajnoks�gban, tov�bb� az�rt, hogy a sportszeret� telep�l�sen m�lt� k�r�lm�nyeket biztos�tson m�s sport�gaknak is.[2] B�r az els� vil�gh�bor� h�tr�ltatta a dorogi sportot is, de1919-re, p�ld�s �sszefog�ssal teljesen k�szen �lltak a szervezett bajnoks�gban val� indul�sra. Volt saj�t p�lya, szerel�s is. Az egyszer�s�g kedv��rt �tkeresztelt�k az egyes�letet Dorogi Atl�tikai Clubra (DAC), �s m�r az 1920-as �vekelej�n megjelent c�mer�ben a b�ny�szkalap�cs, noha a b�nya ekkor m�g nem t�mogatta a klubot. Az 1919-1920-as �vad volt az els� hivatalos bajnoki �v�k, ahol legel�sz�r szerepeltek, m�gpedig az amat�r m�sodoszt�lyban. Az akkor m�g �jdons�ltnek sz�m�t� klub r�vid id�n bel�l nem csak a k�rny�k, hanem a megye legjobb csapat�v� v�lt. Az 1922-1923-as �vadban bajnoks�got nyertek. A magasabb oszt�lyban is meghat�roz�nak bizonyultak, ahol t�bbsz�r nyert�k a bajnoks�got. 1926 �s 1929 k�z�tt nagyszer� sorozatot produk�ltak. El�bb dobog�n v�geztek, majd h�rom egym�st k�vet� �vben is bajnokok lettek. A hatalmas lelkesed�st �s a nagyszer� eredm�nyeket l�tva a DAC megnyerte a telep�l�s �s a t�rs�g legmeghat�roz�bb c�g�nek, a dorogi b�ny�nak a t�mogat�s�t.

A Dorog m�r az 1920-as �vek v�g�re orsz�gos h�rn�vre �s elismer�sre tett szert. A ragyog� eredm�nyek mellett st�lusosan is j�tszott a csapat, tov�bbi h�veket szerezve mag�nak. Ezekben az id�kben a Glatzner, B�rdos, Reisinger, K�rmendi, Frayt, Horv�th, Szloboda, K�los, H�fflinger, Szedlacsek �s Varga �sszet�tel� g�rda szerepelt a leggyakrabban, az edz� Nagy S�ndor volt. A korszak k�l�nb�z� amat�r v�logatott csapatainak gerinc�t - t�bbek k�z�tt a Megyei-, Ker�let-, Region�lis �s az Amat�r v�logatottnak - dorogi j�t�kosok adt�k. Az 1920-as �vek v�g�n �s az 1930-as �vekben ha lehet, m�g csak fokoz�dtak a sikerek. A csapat k�tszer a Corinthian kupa d�nt�j�ig menetelt, r�ad�sul k�t egym�st k�vet� �vben, de mindk�tszer alulmaradt, t�bbek k�z�tt egy �zben a MAC profi klubbal szemben. Stolm�r K�roly edz� ir�ny�t�sa mellett bajnoks�got nyert a csapat, a Magyar Kup�ban pedig a negyedd�nt�ig menetelt, amelyet a profilig�s Szeged �ll�tott meg, m�gpedig szegedi p�ly�n. A ker�leti d�nt�ben,1928-ban a Szolnokot gy�zt�k le 1:0-ra, a Di�sgy�rt pedig 7:0-ra vert�k. 1936-ban kit�n�en bizony�tottak a Ferencv�rosellen, �s csak 4:3 ar�nyban szenvedtek veres�get, majd t�rt�nete sor�n ekkor ker�lt sor az els� nemzetk�zi megm�rettet�sre, ahol g�lz�poros m�rk�z�sen 7:6-ra legy�zt�k �rsek�jv�ron a hazaiak kiv�l� csapat�t. A magyar �lcsapatok k�z�l legy�zt�k az MTK-t �s az �jpestet is. A csapat sikere a klubalap�t�s �ta eg�szen a m�sodik vil�gh�bor� magyarorsz�gi esem�nyeiig t�retlen maradt. 1939-ben b�ven volt mit �nnepelni a 25 �ves jubileum alkalm�n, amelyet a csapat �jabb bajnoki c�mmel tett m�g f�nyesebb�. A sikeres bajnoki szerepl�sek mellett 1944-ben a Magyar Kup�ban az el�d�nt�ig jutott a csapat. A d�nt�be jut�s�rt az orsz�g akkori egyik legjobb csapata, aKolozsv�r ellen j�tszottak idegenben, �s kis h�j�n m�g nagyobb meglepet�st okoztak, de v�g�l 4:3 ar�nyban vesz�tettek. Ugyanebben az �vben impon�l� eredm�nnyel – 30 meccsb�l 24 gy�zelemmel, 5 d�ntetlen, 1 veres�g, 118:24-es g�lar�ny – nyert�k az imm�r nemzetinek nevezett bajnoks�g harmadoszt�ly�t. A korszak legh�resebb dorogi j�t�kosa, Farkas Imre, a magyar v�logatott tagjak�nt r�szt vett az 1936. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokon, Berlinben. Szint�n megj�rta az olimpi�t Fekete Imre, aki egyed�l �ll� m�don atl�tak�nt szerepelt az amszterdami olimpi�n. Frayt Mikl�st els� l�gi�s j�t�kosk�nt Franciaorsz�gba, Hargitai N�ndort pedig a Fradiba igazolt�k. Mellett�k szint�n meghat�roz� j�t�kosok voltak M�sz�ros Ferenc, B�rdos S�ndor, Cserm�k J�nos, Turai Lajos, Pfluger Dezs�, Lampert M�ty�s, Klausz J�zsef �s nem utols� sorban Grosics Gyula. A m�sodik vil�gh�bor� azonban k�zbesz�lt...

Tov�bb: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorogi_FC