BKV Előre
 

A BKV Előre évek óta a másodosztályban szerepel, azonban az átalakítások nekik sem kedveztek, és kiestek az NBII-ből. Először a Közép csoportba kaptak besorolást, de az MLSZ megcserélte a Fehérvár II és a BKV Előre csapatait, a tartalékcsapatok számának kiegyenlítésének céljából. Tavaly a BKV Előre az NBII 12. helyén végzett. Valószínűleg az Előre célja az idei szezonban az NB3-ban való megkapaszkodás és egy előkelőhely elérése lesz. A múltban már nem egyszer találkoztunk velük, nem egyszer felsőbb osztályban is.

Alapítás: 1912

Színük: sárga-kék

Elhelyezkedés: Budapest, VIII. kerület

Távolság: 42 km, kb. 55 perc autóval

Tömegközlekedéssel: 800-as busszal Árpád hídig/Bécsi útig, onnan 1-es villamossal Hidegkúti Nándor Stadion megállóig

Legjobb eredményei közé tartozik az 1934-ben szerzett ezüst érem a Magyar Kupában. Legelőkelőbb helyezést az 1940/41-es szezonban érték el, akkor 11. helyen végeztek az NB1-ben. Háromszor nyerték meg az NBII-t, legutóbb a 2000/2001-es szezonban.

Nagy múltú és több, mint 100 éves klub a BKV Előre. Ennek ellenére évek óta a túlélés, a kiesés elleni küzdelem a cél. Gazdálkodni a folyamatosan fogyatkozó költségvetésből. Az átszervezések nem kedveztek a bent maradásért folytatott küzdelmüknek, így alacsonyabb osztályba kényszerültek.

Stadion

Neve: Sport utcai Stadion
Befogadóképesség: 2500 fő
Jegy árak: felnőtt: 800 Ft (2012.)
Cím: 1087, Budapest, Sport utca 2.

Hazai	Bejárat

Szurkolóit tekintve 1995 óta létezik egy csoport Viking néven, de az utóbbi években inaktívabbá váltak, szervezett szurkolás nem igen jellemezte őket, de néhány tagjuk talán maradt hímondónak.

 

Történelem:

A BKV Előre egyik ős-szakosztályaként működik a labdarúgás, párhuzamosan az amatőr, üzemi és a professzionális, verseny részleg. Komoly múltja során bizony soha nem tudta hosszú időre az élvonalban megvetni a lábát a klub (az 1940/41-es, az 1943/44-es és az 1949-es bajnoki idényben szerepelt az NB I-ben a csapat), de így is a magyar labdarúgás egyik fellegvára volt a negyvenes-ötvenes években a Sport utcai Előre-pálya. hiszen olyan futballisták rúgták itt a labdát, mint például Zakariás József, az Aranycsapat balfedezete.

Az egyesület hetvenötödik születésnapját ünnepelve, 1987-ben fogalmazódott meg az igény, a harmadik osztályban szereplő együttesnek meg kell hódítania a másodosztályt. Nos, neve és múltja alapján valóban legalább az NB II-be kívánkozott a BKV és hamar elkezdődött a munka, hogy a gyakorlatban is történjen valami a följutásért. Az 1989/90-es bajnokságot az előző évek kereteihez képest alaposan megerősített gárda kezdte egy korábbi Előrés futballista. Gergely Károly értő vezetésével. A korábbi NB I-es 
labdarúgókkal is „felszerelt" csapat végül nagy hajrában az ESMTK előtt megnyerte a harmadosztályú bajnokságot, s hamar elérte a vezetők által kitűzött célt. Mátyás Tibor a csapat jelenlegi technikai vezetője 27 rúgott góllal lett gólkirály a bajnokság végén.

Egy, a középmezőnyben eltöltött idény után ismét előre tudott lépni a csapat, hiszen az 1991/92-es bajnokságban a csapat a második helyen végzett az NB II-ben, s így az élvonalba jutásért játszhatott osztályozó-mérkőzést a Diósgyőr együttesével. Bár a versengésből az NB I-es csapat jött ki győztesen. ez az eredmény is jelezte, hogy a sárga-kék csapat jelentősen megizmosodott az elmúlt évekhez képest.

A következő idényben a volt újpesti játékos, Nagy László ült le a csapat kispadjára, és bizony neki sem kellett szégyenkeznie az eredmények miatt, hiszen a klubnál eltöltött két bajnoki évad mindegyikében a felsőházban, a harmadik illetve a hatodik helyen végzett az általa vezetett gárda. Tőle legendás válogatott játékos, Sárosi László vette át a csapat irányítását. Az ő szakmai és pedagógiai képességei és nagyszerű pályafutása további ösztönzést jelentett a BKV-sok számára. Ennek eredményeként az 1994/95-ös bajnokság végén ismét osztályozón szerepelhetett a csapat. Az ellenfél ezúttal a Vác volt, amely legyőzte a közlekedésieket, megfosztva azokat az élvonalbeli tagságtól.

Sárosi László a vezetőedzőséget utánpótlás szakágvezetői munkakörre váltotta, s a nagycsapat kispadjára a szintén válogatott Fodor Imre ült, aki azonban nem tudta sokáig megőrizi pozícióját, mert a csapat gyengébben szerepelt az 1996/97-es idényben. Egy átszervezés - akárcsak a háborús években - negatívan érintette a csapatot, amely átkerült a harmadosztályba, ahol azonban nem töltött hosszú időt, hiszen a korábbi Honvéd játékos Dajka Fászló vezetésével 1999-ben visszaverekedte magát a másodosztályba. Közben változás állt be a csapat életében, hiszen a Magyar Labdarúgó Szövetség rendeletének megfelelően a futball szakosztály gazdasági társasággá. kft-vé alakult át, s az 1998-as változtatást követően nagyobb önállósággal és felelősséggel folytatja tevékenységét.

A Dajka László irányította együttes korábbi NB I-esekkel kiegészülve (ifj. Albert Flórián, Fischer Pál, Zoran Kuntics) 2000-ben újoncként vallhatta magát bronzérmesnek a bajnokság végén. A 2000/2001-es idény a BKV Előrefutballcsapata elmúlt ötven évének legnagyobb sikerét hozta az azóta a válogatottnál szövetségi edzőként bemutatkozott szakember vezetésével. Az összeszokott, stílusosan és főleg stabilan játszó együttes egyrészt megszerezte a végső győzelmet a magyar másodosztályban, másrészt bejutott a  Magyar Kupa legjobb négy csapata közé, s itt is csak egygólos vereséget szenvedett a döntőbe jutó Videotontól. A győzelem ellenére a csapat a másodosztályban folytatta tevékenységét ahol jelenleg is szerepel -, mert a vállalat és és a klubvezetés nem tudta megteremtem az elsőosztályú szerepléshez elengedhetetlenül szükséges anyagi hátteret. A másodosztály erős középcsapata az Előre. ezt bizonyítja az is, hogy idén a csapat nyolcaddöntőbe jutott a Magyar Kupában, tehát egyenes kieséses rendszerben is bizonyítani tudta: ott van Magyarország legjobb tizenhat futballcsapata között.

történelem forrása: http://www.bkveloresc.hu/labdarugas/index.htm