Csepel FC-Dorogi FC  1 - 1  (0 - 1)

Már előzetesen jött az üzenet Csepelről, hogy már délre várnak minket. Mi az időponthoz tartva magunkat, 10 fővel indultunk útnak. Tömegközlekedéssel mentünk. A héven kijött elénk két csepeli, akik elkísértek az egyik törzshelyükre, ahol mérkőzésnapon szoktak gyülekezni. Az idő sörözéssel, beszélgetéssel telt, illetve jött az ötlet, hogy fessünk egy közös kiírást a mérkőzésre. Ezernyi probléma van sajnos hazánkban, de végülis valami pozitívat szerettünk volna üzenni. A kiírásunk ("Egy a cél mind felett: a szurkolók győzzenek") egy burkolt üzenet szeretett volna lenni, amelyben a szurkoló-ellenes hadjárat ellenére is, a szurkolók győzelme, illetve akarata valósulna meg, egy esetleges közös összefogás hatására.
Eltelt az idő, fél 3 körül a két tábor közösen indult a stadionba, ahol közös megegyezéssel, nem megszokott módon a szomszédos szektorban foglalhatott helyet. Így a közös kiírás is jobban mutatott, sőt olykor-olykor együtt énekelt a két tábor.

Nagyobb mennyiségű pirotechnikai eszköz került bevetésre mindkét oldalon a mérkőzés folyamán. Az első félidő hajrájában Tóth Zoli hatalmas kapáslövésével megszereztük a vezetést, így előnnyel mentünk szünetre. A második félidő első felében egy spontán ötlet következtében együtt elénekelte a két tábor a székely himnuszt. Illetve 1-2 válogatott meccsen megszokott rigmus/dal is elhangzott, hiszen jövőhéten sorsdöntő mérkőzést játszik a válogatottunk Amszterdamban, - ahol mindkét tábor szurkolói szép számmal képviseltetik magukat.
A 81. percben a már-már megszokott 11-es következett az ellenfél javára, amelyet értékesítettek is. Ekkor a csepelieknél gyulladtak a pirók. Maradt is az 1-1.

Szinte végig szurkoltuk a 90 percet, a kis létszámunk ellenére is, így mi megtettük ami tőlünk telt.
A meccs után visszamentünk a csepeliek törzskocsmájába, ahol egy West Ham szurkoló úr és kislánya is ott volt, és mint megtudtuk ott voltak a meccsen is, a csepeliek szektorában. Beszélgettünk vele és elmondta, hogy teljesen megdöbbenve tapasztalta, hogy a magyar harmadosztályban ilyen szurkolás létezik... Csodálva vette tudomásul azt is, amikor a két tábor együtt énekel, együtt szurkol illetve a rengeteg füstöt, tüzet, hanggránátot is meglepve tapasztalta. Egy West Ham-szurkolótól mindenképp megtiszteltetés volt ezeket hallani.

Még elfogyott pár korsó sör, majd páran elmentünk a városba körbenézni, hátha a Hidegkúti Stadion környékén összefutunk valakivel, de végül nem találtunk senki olyat. Így a csepeliek elindultak vissza, mi pedig hazafelé vettük az irányt.

A mérkőzés után bátran jelenthetjük ki, hogy új barátokra tettünk szert!

Rosso-Nero Martelli